Nevelési-oktatási intézményi közzétételi lista
229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. § alapján
2023/2024. tanév
Felvételi lehetőségről szóló tájékoztató
A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik.
A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, ezért az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt.
Az adott évben tanköteles korba lépő gyermekeket április 1. és április 30. között, az állami intézményfenntartó központ által meghatározott időszakban, kell beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a szabadon választott iskola első évfolyamára.
A 2023/2024. tanévben a beiratkozás időpontja: 2024. április 20-21.
Amennyiben a szabadon választott iskola igazgatója a gyermek felvételét elutasító döntést hoz, a szülő a gyermekét a döntés jogerőre emelkedését követő öt napon belül köteles beíratni a kötelező felvételt biztosító iskola első évfolyamára.
Az iskolába felvett tanulók osztályba és csoportba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével – az igazgató dönt.
A szülő szabadon választhat a felvételt kínáló általános iskolák között, nem köteles beíratni gyermekét a Kormányhivatal által kijelölt körzeti iskolába.
A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után felvehető az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja.
Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló
- a)szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy
- b)testvére az adott intézmény tanulója, vagy
- c)munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy
- d)az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.
Beiratkozásra meghatározott idő
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 45.§ (1) bekezdése értelmében Magyarországon minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.
A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti – de legkésőbb az azt követő évben – tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében az Oktatási Hivatal úgy dönt, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.
A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.
A gyermek felvételéről az igazgató dönt.
Az iskolai felvétellel kapcsolatban meghozott döntés ellen – annak közlésétől számított tizenöt napon belül – a szülő eljárást indíthat az igazgatónál. A kérelem tekintetében a fenntartó jár el, és hoz másodfokú döntést.
Mit kell tudni a beíratásról?
A Rendelet 22.§ (2) bekezdése értelmében az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára.
A beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt.
Sajátos nevelési igényű tanuló számára a szülő választja ki a megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleményében megjelölt intézmények közül, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével.
A nemzetiséghez tartozó gyermeket – ha a felvételi körülményeknek megfelel – a nemzetiség nyelvén vagy a nemzetiség nyelvén és magyarul is tanító iskolába, tagozatra, osztályba, csoportba fel kell venni.
Magyar állampolgár tanuló tankötelezettségét külföldi nevelési-oktatási intézményben is teljesítheti. Ha a tanköteles tanuló külföldön kezdi meg iskolai tanulmányait, azt be kell jelenteni az Oktatási Hivatalnak.
A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben (így az iskola megválasztásában) a gyermek elhelyezését követően – közös szülői felügyelet hiányában is – együttesen gyakorolják jogaikat, kivéve, ha a különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság korlátozta, vagy megvonta (2013. évi V. törvény 4:175. § (1)-(2)).
A nem magyar állampolgár gyermek akkor tanköteles Magyarországon, ha
- menekült, oltalmazott, menedékes, valamint a menedékjogról szóló törvény alapján befogadott jogállású,
- a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja,
- a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, vagy Magyarország területén való tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik.
A feltételek meglétét a tanuló nevelési-oktatási intézménybe történő felvételénél igazolni kell.
A nem magyar állampolgár, amíg megfelel a fenti feltételeknek, az iskolai nevelést-oktatást a tankötelezettség fennállása alatt a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel veheti igénybe.
Az a szülő vagy törvényes képviselő, aki a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló gyermeket kellő időben az iskolába nem íratja be, szabálysértést követ el.
Fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok száma
1. évfolyam: három osztály
2. évfolyam: kettő osztály
3. évfolyam: három osztály
4. évfolyam: kettő osztály
5-8. évfolyam: három osztály
Köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcíme és mértéke, továbbá tanévenként, nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéke, a fenntartó által adható kedvezmények, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is
A fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításai és ideje, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos – nyilvános megállapításokat tartalmazó – vizsgálatok, ellenőrzések felsorolása, ideje, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításai, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításai
Nem volt fenntartói ellenőrzés az elmúlt években.
A nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendje
Az intézmény szorgalmi időben – tanítási napokon reggel 7.00 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 18.00 óráig van nyitva.
Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására – előzetes kérelem alapján – az intézmény vezetője adhat engedélyt.
A tanuló a tanulási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár vagy a délutáni foglalkozást tartó nevelő írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes adhat engedélyt.
Szorgalmi időben a nevelők és a tanulók hivatalos ügyeinek intézése az iskolatitkári irodákban történik 8 óra és 15 óra között.
Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet a szünet megkezdése előtt az iskola vezetője írásbeli hirdetmény formájában a fenntartó, a szülők, a tanulók, és a nevelők tudomására hozza.
Az intézmény pedagógusai a munkaköri leírásukban és az ügyeleti rendben rögzítettek szerint vesznek részt a tanulók felügyeletének ellátásában reggel 7.00 órától és az óraközi szünetek idején. A pedagógusok ügyeleti rendjét az épületek faliújságjain közzé kell tenni.
Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. A tanítás 8.00 órakor kezdődik és az órarendben szabályozott ideig tart. A tanítási órák – az intézményvezető által engedélyezett rendkívüli esetektől eltekintve – 45 percesek. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16.00 óráig tart.
Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokat 14.00 órától 17.00 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az intézményvezető belegyezésével lehet (ebben az esetben a reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig, illetve a délutáni nyitva tartás utáni időben az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működési rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére).
A csengetés rendjét a házirend tartalmazza.
Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:
- az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
- az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
- a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
- az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
Az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják.
Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét – a hatályos jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg.
Éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjai
A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításai a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával
Vezetői tanfelügyelet 2016. áprilisában volt, pedagógus tanfelügyeletre nem került sor eddig.
Az intézményi tanfelügyelet 2018. márciusában zajlott, az öt éves intézkedési terv a fenntartó számára megküldésre került.
A szervezeti és működési szabályzat, a házirend és a pedagógiai program
Szervezet és Működési Szabályzat
A betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége
munkakör | végzettség | szakképzettség |
tanár | főiskola | testnevelés |
tanító | főiskola | tanító, testnevelés műveltségterület |
tanár | egyetem | testnevelés |
tanító | főiskola | tanító, testnevelés és informatika műveltségterület |
tanító | főiskola | tanító, orosz műveltségterület |
tanító | egyetem | tanító, szerb műveltségterület |
tanító | főiskola | tanító, informatika műveltségterület |
tanító | főiskola | tanító, magyar műveltségterület |
tanító | főiskola | tanító, technika műveltségterület |
tanár | főiskola | magyar, kommunikáció |
tanár | egyetem | tanító, angol mt., angol |
fejlesztőpedagógus | főiskola | óvodapedagógus, fejlesztőpedagógia szakvizsga |
tanár | egyetem | történelem, technika |
tanár | egyetem | magyar, angol |
tanító | egyetem | tanító |
tanár | főiskola | testnevelés |
tanító | főiskola | tanító, német műveltségterület |
tanító | főiskola | tanító, informatika műveltségterület |
tanító | főiskola | tanító, rajz műveltségterület |
tanár | egyetem | angol |
tanár | főiskola | matematika |
tanár | főiskola | földrajz, rajz |
tanító | főiskola | tanító, testnevelés műveltségterület |
tanító | főiskola | tanító, ének műveltségterület |
tanár | egyetem | angol; magyar, mint idegen nyelv |
tanító | főiskola | tanító, közművelődés műveltségterület |
tanár | főiskola | matematika, fizika |
tanító | főiskola | tanító, német nemzetiségi |
tanító | főiskola | tanító, informatika műveltségterület |
tanár | egyetem | magyar, történelem |
fejlesztőpedagógus | főiskola | gyógypedagógiai tanár |
tanár | főiskola | tanító, angol |
tanító | főiskola | tanító, testnevelés mt. |
tanító | főiskola | tanító, rajz műveltségterület |
tanár | egyetem | magyar, történelem |
tanár | egyetem | tanító ének mt., földrajz |
tanár | főiskola | biológia, testnevelés |
tanár | főiskola | ének, tanító |
tanító | főiskola | tanító, angol |
tanár | egyetem | angol |
tanár | főiskola | földrajz, testnevelés |
tanár | főiskola | angol |
tanító | főiskola | tanító, rajz műveltségterület |
tanító | főiskola | tanító, ének műveltségterület |
tanár | főiskola | angol, történelem |
tanító | főiskola | tanító, könyvtár műveltségterület |
tanár | főiskola | biológia, földrajz |
tanító | főiskola | tanító, technika és pedagógia műveltségterület |
tanító | főiskola | tanító, technika és informatika műveltségterület |
tanár | egyetem | angol, földrajz |
tanár | főiskola | matematika |
A betöltött munkakörök alapján a nevelő és oktató munkát segítők száma, iskolai végzettsége és szakképzettsége
munkakör | végzettség | szakképzettség |
iskolatitkár | érettségi | érettségi |
iskolatitkár | főiskola | pedagógus |
pedagógiai asszisztens | főiskola | pedagógus |
pedagógiai asszisztens | főiskola | pedagógus |
rendszergazda | érettségi | érettségi |
uszodamester | érettségi | érettségi és uszodamesteri |
laboráns | érettségi | érettségi |
Az országos mérés-értékelés évenkénti eredményei
A tanulók le- és kimaradásával, évfolyamismétlésével kapcsolatos adatok
2022/2023 | |
évfolyamismétlés | 8 fő |
A tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetősége
A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és rendszere az egész napos iskola keretében
Rendszeresen szervezett tanórán kívüli foglalkozások:
- napközi,
- tanulószoba,
- felzárkóztató,
- tehetséggondozó,
- egyéni fejlesztő, felkészítő,
- logopédiai,
- középiskolai felvételi előkészítő foglalkozás,
- angol nyelvi foglalkozások,
- szakkörök,
- diákköri és sportfoglalkozások
- gyógytestnevelés
A felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra, korrepetálásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok a Pedagógiai Szakszolgálat véleménye alapján jelölik ki. Részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. Felmentést rendkívüli esetben az intézmény vezetője adhat.
Az énekkar az énektanár szervezésével jön létre. Az énekkar az iskolai és kerületi rendezvényeken rendszeresen részt vesz.
A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket lehetőség szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások időtartama egy óra.
Különféle szakkörökbe az egyéni érdeklődés alapján jelentkezhetnek a tanulók. A jelentkezés egy tanévre szól, a jelentkezést követően a részvétel kötelező.
A tanórán kívüli foglalkozásokat a tanítási órákat követően, legfeljebb a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az intézményvezető engedélyével lehet.
A foglalkozások megnevezését és óraszámát az adott tanév tantárgyfelosztásában fel kell tüntetni. A foglalkozások konkrét időpontjáról a tanulókat, szülőket a foglalkozásokat tartó nevelők írásban értesítik. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az intézményvezető bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik.
Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít.
A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a könyvtári szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.
Hit- és erkölcstan oktatáson kívül a tanulónak joga van részt venni fakultatív hitoktatásban.
Az intézmény vezetőjének engedélyével tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Ő is felelősséggel tartozik a foglalkozásán részt vevő tanulók testi épségéért, szellemi fejlődéséért, a berendezések megóvásáért, az iskolai házirend betartatásáért.
Egyéb tanórán kívüli foglalkozások
Egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. Minden tanév októberében múzeumi napot tartunk, az osztályfőnökök színházlátogatást szerveznek tanulóink számára. A tanulók részvétele a foglalkozásokon – ha azok tanítási időn kívül esnek, és költségekkel járnak – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A házi versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek.
Egész napos iskola délutáni foglalkozásai alóli felmentés
A 2011. évi. CXC. törvény 46. § (1) alapján „a tanuló kötelessége, hogy: (…) részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon (…)”.
A délután 16 óráig tartó idő tartalmas eltöltéséhez iskolánk különböző foglalkozásokat biztosít, mely a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái pontban rögzítettünk.
A szülő kérelmezheti a foglalkozások alóli felmentést gyermeke számára formanyomtatvány segítségével, mely papír alapon az iskola titkárságán és portáján, elektronikusan az iskola honlapján érhető el. A kérelemhez csatolni kell az iskolán kívüli sportegyesületi, zeneiskolai és egyéb igazolásokat.
A kérelem elbírálása az intézményvezető hatásköre. Minden esetben kikérjük az osztályfőnök véleményét a kérelemmel kapcsolatban. A felmentés visszavonható, amennyiben a tanuló teljesítménye ezt indokolja.
A fejlesztő, felzárkóztató foglalkozást az arra rászoruló tanulóknak rendelünk el, ez alól csak rendkívüli esetben adunk felmentést.
Az esetleges mentesítések visszavonásig érvényesek.
A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai
Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje
20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletének értelmében a tanulmányok alatti vizsgák részletes helyi szabályozási rendjét intézményünkben az iskola pedagógiai programja tartalmazza. A vizsgákra vonatkozó szabályok a Házirendben találhatóak.
Az iskolai osztályok száma és az egyes osztályokban a tanulók létszáma
Iskolai osztályok száma: 21
1.a | 20 |
1.b | 21 |
1.c | 23 |
2.a | 22 |
2.b | 19 |
3.a | 23 |
3.b | 19 |
3.c | 19 |
4.a | 26 |
4.b | 28 |
5.a | 23 |
5.b | 21 |
5.c | 18 |
6.a | 27 |
6.b | 29 |
7.a | 21 |
7.b | 20 |
7.c | 21 |
8.a | 25 |
8.b | 26 |
8.c | 21 |